Szarka és dolmányos varjú tömeges befogására alkalmas csapda rajzát mutatjuk be az alábbiakban. A csapda - a könnyebb szállítás érdekében - elemenként készíthető el és a helyszínen facsavarokkal egyszerűen összeszerelhető. Az egyes elemek tetőlécből készülnek és csirkehálóval borítottak. Méreteik a következők:

 Az elemekből (fajtánként 2-2 db) a következő csapda állítható össze:

A tető középvonalában egy "létra-szerű" bebújóelem van elhelyezve, amely a csapda szélességének megfelelően 2100 milliméter hosszú és 260 milliméter széles. A "létra" fokait 20 milliméteres lécek alkotják, egymástól 80 milliméterre elhelyezve, kivéve az elem közepén, ahol 3 búvónyílás biztosítására 150 milliméter legyen a térköz. Az elem rajza a következő.

A csapda használhatóságát jellemzi, hogy Török Pál hivatásos vadász a kihelyezést követően 36 óra alatt 12 szarkát fogott a segítségével. A csapda a dolmányos varjú befogására is jó eredménnyel használható.

 Az u.n. svéd csapda jó eredménnyel használható különösen dolmányos varjú befogására.

A csapda anyagául a tetőléc, valamint az aprószemű drótháló megfelel. Az elkészítésre alkalmas rajzok (készítette Fábián János) a következők:

Takács Dániel hivatásos vadász tapasztalata szerint a Larsen-csapda - kiegészítéssel - alkalmas dolmányos varjú befogására, ha csalimadárként is ezt használjuk és kiegészítjük a csapdától 80-100 centiméterre elhelyezett 100-120 cm magas T-fával. Ekkor a dolmányos varjú ráül a T-fára, majd néhány perc mulva beszáll a "kolléga" mellé a csapdába.

A kotorékcsapda "fogóssága" nagy mértékben függ annak elhelyezésétől. Fontos, hogy az egyébként alkalmasnak látszó helyen úgy helyezzük el a földbe ásott csapdát, hogy bejárati nyílása kelet felé nézzen és a bejáró csatornában egy legalább 30 fokos kanyart alakítsunk ki.